Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Beállítások módosítása Elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

A nagy kotta ajánló: kották kezdőknek, haladóknak és profiknak

A nagy kotta ajánló: kották kezdőknek, haladóknak és profiknak

A nagy kotta ajánló: kották kezdőknek, haladóknak és profiknak

A különböző hangszerekre írt kották választéka igencsak széles. Webshopunkban több mint 20 hangszerre kínálunk kottákat, legyenek azok zenekari hangszerek vagy szólóhangszerek, esetleg zenekari művek, kóruskották vagy zeneelméleti kiadványok.

Blogcikkünkben segítünk eligazodni a kották világában kezdőknek, haladóknak és profi szintű játékosoknak is.

Te beszéled a kották nyelvét? 

Mi is a kotta, és miért hasznos a zenetanulás során? 

A kotta a zenei hangok és ritmusok szimbolikus, írásos ábrázolása. Elnevezése a latin quota szóból származik, melynek jelentése: jegyzet, jelzés. A kotta egy olyan jelrendszer, amelynek megtanulásával a zenészek számára lehetővé válik a zenei művek pontos értelmezése és előadása. A hangok írásos formában történő lejegyzésével megőrizzük és átadjuk a zenei kifejezésmódok gazdagságát és mélységét.

A kotta jelrendszere dióhéjban 

Cím és szerző

A 20. és 21. századi kottákban általában többé-kevésbé egységesen jelzik a zenemű címét és szerzőjét. Általában a cím, alcím, valamint a tétel címe és száma középen helyezkedik el. A mű keletkezésének helyét és idejét, valamint a mű szerzőjét pedig a jobb oldalon tüntetik fel.

 

 

Kottavonalak

A kottavonalak a nyugati kultúrkör zenei jelöléseinek alapvető elemei. A dallamhangszereknél különféle hangmagasságokat, ritmushangszereknél pedig különböző hangszereket jelölhetnek. A hangokat jelölő hangjegyek a kottavonalak által meghatározott helyekre kerülhetnek: vonalakra és vonalközökbe.

A kottában a ritmikai tagolást a függőleges ütemvonalakkal valósítják meg. Dupla ütemvonallal jelölhetik a hangnemváltásokat, illetve a zeneművet részekre tagoló határvonalakat.

  • Kottavonalak 
    kottavonalak                                 
                                                      
  • Alsó és felső pótvonal

     
  • Ütemvonal

     

  • Hangnemváltás 

     

  • Tétel vége

     

Kulcsok

A vonalrendszert a szólam hangterjedelmének megfelelően választják meg úgy, hogy a dallam minél jobban illeszkedjen rá. Ez azért is fontos, hogy minél kevesebb pótvonalra legyen szükség. 

A kottavonalak nem mindig ugyanazt a hangot jelölik, a skála hangjai és a vonalak között kapcsolatot kell teremteni. Ennek az eszközei a zenei kulcsok.

A legelterjedtebb zenei kulcs a violinkulcs, azaz a G-kulcs, ami a második vonalon jelöli a G hangot.

  • Violinkulcs

     
  • Basszuskulcs

     
  • Altkulcs

     
  • Tenorkulcs

     

Hangjegyek és szünetjelzések

A zenei hangok jelölését a hangjegyekkel tudjuk megtenni. Ezek magasságát a hangjegy fejének a vonalrendszer-beli helye határozza meg, ritmusértékét pedig részben a fej, részben a szárak összekötése jelöli. Szárát a harmadik vonalig a fej jobb oldalán lefelé, a harmadik vonalköz felett pedig bal oldalán lefelé húzzák.

 

 

 

A kottaírásban a hangjegyek mellett van még egy fontos jel, ami a szünet. A különböző időtartamú szüneteket más-más szünetjelekkel jelzik. A szünet hangmagassággal nem rendelkezik, emiatt a vonalrendszerben mindig középre írják.

 

 

Ritmusjelzések, ütemmutatók

A kottában a hangok sorrendjén kívül az időtartamuk is meg van szabva. A zenemű ritmusa lehet végig egyforma, de lehetnek akár ritmusváltások is.

Az egyformán hosszú ütemekből álló periódusok elején meghatározzák, hogy egy ütemben hány darab és milyen ritmusértékű hangjegy fér el. Például a 4/4, vagyis a négy negyedes ütemben négy darab negyed érték állhat, vagy hangjegyek és szünetjelek bármilyen kombinációja,aminek értéke ezzel azonos. Ennek jelölése a kottában a kulcs után van törtszám formájában, melyet ütemmutatónak nevezünk.

A zene ritmusát a hanghossz és a szünet hossza határozza meg. Ezek jelölése negyednél hosszabb hangoknál rendhagyó hangjegy-fejjel, negyednél rövidebb hangok esetén a hangokat összekötő gerendák számával történik. Egy gerendával vannak összekötve a nyolcadok, kettővel a tizenhatodok, hárommal a harminckettedek és így tovább. 

 

                                                

 

Ezeken kívül vannak még más módosítások is, mint például a pont. A pontozott hangok és szünetek értéke a másfélszeresére módosul, így adhatók meg például a nyújtott és éles ritmusok.

  • Egész

     
  • Fél

     
  • Negyed

     
  • Nyolcad

     
  • Tizenhatod

     

 

Módosítójelek

A módosítójelek a kottában több helyen állhatnak. Ha a kotta elején a violinkulcs után helyezkedik el, akkor érvényességük a mű végéig, azaz a kettős vonalig tart. Ezt más néven előjegyzésnek nevezzük. 

A módosítójelek szerepelhetnek ütemen belül is akár egy bizonyos hang előtt. Ilyenkor az érvényessége az adott ütem végéig tart. 

Az előjegyzés, illetve az ütemen belüli módosítás felfüggeszthető az adott hang elé helyezett feloldójellel. 

A zeneművészetben a hangmagasság legkisebb egysége a félhang, amit a módosítójelek használatával valósíthatunk meg. A kereszt segíti a félhangnyi emelést, a bé pedig a félhangnyi leszállítást. 

  • Előjegyzés

     
  • Kereszt

     
  • Bé

     
  • Feloldójel

     

Melyiket válaszd? 2+1 kotta kezdőknek, haladóknak és profiknak

Webshopunkban több, mint 20 féle hangszerhez kínálunk kottákat, amelyeknek számos kiadványa elérhető. Hogy a hangszerek típusán belül segítsünk eligazodni a kották világában, az alábbiakban bemutatjuk, hogy melyik három-három kottát ajánljuk kezdő, haladó és profi zenészek számára.

Ha további segítségre lenne szükség a megfelelő kotta kiválasztásában, ne habozz keresni bennünket elérhetőségeink egyikén! 

Klarinét kották

ÉRDEKESSÉGEK - Találkoztál már Guido d'Arezzo nevével?

Ha kottákról beszélünk, mindenképpen említést kell tennünk Guido d'Arezzóról, aki a kottarendszer létrejöttének egyik legfontosabb alakja volt. A középkori zeneelméleti tanárnak köszönhetjük a (sokak által rettegett) szolfézs zeneelméleti ág létrejöttét, amely alapjaiból épül fel a ma is ismert kottarendszerünk.
 

Középkori latin nyelvű himnusz, mely esetében a sorok első szótagja adja ki a szolmizációs hangok nevét
 

Furulya kották


 

Fuvola kották

Fagott kották


 

Szaxofon kották





 

ÉRDEKESSÉGEK - Maurice Ravel híres darabja 

Maurice Ravel, híres francia zeneszerző 1929 és 1930 között komponálta meg a “The Piano Concerto for the Left Hand” névre keresztelt híres zongoraművét. A művet az osztrák zongorista, Paul Wittgenstein kérésére készítette el, aki jobb karját elveszítette az első világháborúban, így csak egy kézzel tudott tovább zongorázni. Ravel a kottát is ennek figyelembevételével írta meg. 

Oboa kották

Harsona, tenor- és baritonkürt kották


 

Vonóshangszeres kották

Kamarazenei kották

ÉRDEKESSÉGEK - Mitől olyan zseniális Beethoven?

Ludwig van Beethoven, a világ egyik legzseniálisabb zeneszerzője több híres művét süketen írta és komponálta. Fülproblémái 1798-tól jelentkeztek, 1827-ben bekövetkezett haláláig pedig teljesen elvesztette hallását, ez azonban nem gátolta meg őt abban, hogy még siketen is a zenének szentelje életét. Leghíresebb műveit (köztük a 9. szimfóniát és a Holdfény szonátát) hallásvesztése után alkotta meg. 

Fúvószenekari kották

Kórus kották

 

Kürt kották

Gitár kották

Érdekesség - Egyedi zeneszerzők egyedi kottái

Néhány zeneszerző egyedi, saját kezével írott kottákat hagyott hátra - ilyen volt például Ludwig van Beethoven is, akinek kottái gyakran tartalmaztak személyes jegyzeteket és módosításokat. 

Szolfézs, zeneelmélet és népzenei kották

Trombita kották

 

Tuba kották

Ütőhangszeres kották

Érdekesség - Kotta nélkül, hallás után? 

Rengeteg népzene terjedt el szájhagyomány útján, írott kotta nélkül. Ilyenek például a kelta népdalok is: az ír, skót és walesi énekek szájról szájra terjedtek, a zenészek és énekesek az évek során egymástól tanulták meg őket.
 


 

Zongora kották