A négy oktáv varázsa: Ismerkedj meg a klarinéttal

Legújabb blogcikkünk főszereplője a páratlan hangterjedemmel, gazdag hangszínnel és lenyűgöző technikai sokoldalúsággal megáldott fúvós hangszer, a klarinét. Kattints, ha szeretnél jobban megismerkedni vele! 

Klarinét-történelem

A klarinét egy egynádnyelves fafúvós hangszer, melyet olyan különböző zenei stílusokban használnak, mint a klasszikus, klezmer vagy a jazz. A hangszer ezeken kívül feltűnik kortárs- és filmzenékben, valamint jelentős szerepe van fúvószenekarokban is.

 

 

A mai klarinétként ismert hangszer kialakulása a 18.századra nyúlik vissza. 

Elődje az úgynevezett chalumeau volt, melynek elnevezése a görög calamos (vagyis nád) szóból ered. Ez a hangszer billentyűk nélküli volt, és lyukakkal ellátott felső részére erősítették a nádat. A nád eredetileg a chalumeau elülső részén volt, így a játékos felső ajka helyezkedett el rajta. Ez a hangszer szinte csak az F-dr skála törzshangjait tudta megszólaltatni, ugyanis hangterjedelme kis f-től egyvonalas a-ig tartott. 

 

 

 

A következő legfontosabb újítás a 17.század végén a duodecima-billentyű hozzáadása volt, ami Johann Chrisoph Denner nevéhez köthető. A fejlesztés által a hangterjedelem kétvonalas a-ig bővült. 

J.C. Denner fia, Jacob Denner további újításokat hajtott végre a hangszeren: az alsó végén egy új hanglyukat alakított ki, amelyet egy hosszú billentyű, és a bal kisujj segítségével lehetett működtetni. Ezzel az újítással a hangszer alaphangsora ugyanaz lett, mint a mai klarinétoké: kis e - egyvonalas b. Harmadik fejlesztésként pedig a hangszert egy tölcsérrel látta el. 

 

A következő jelentős lépést Berthold Fritznek köszönhetjük, ugyanis a 18.század közepén 2 új billentyűvel látta el a hangszert, melyek a kis fisz és gisz (átfújva cisz” és disz”) hangok létrejöttét eredményezték. 

Az idő haladtával a hangszerkészítők nagyon sokat kísérleteztek a klarinét tökéletesítése érdekében, ugyanis nagy fejtörést okozott nekik az intonáció javítása. Az áttörés a 19. század végén következett be Iwan Müllernek köszönhetően, aki épített egy 13 billentyűs hangszert, amely megalapozta a klarinétjáték modern technikáját. 

1842-43 körül következett a következő mérföldkő: Hyacinthe Eléonore Klosé együttműködött a Buffet céggel és átültették a fuvolánál már bevált Böhm-féle billentyűrendszert. Ennek köszönhetően az összes trilla kivitelezhető lett, valamint a legato játékmód is egyszerűbbé vált. 

 

Hyacinthe Eléonore Klosé

A mai modern klarinét 13-20 billentyűvel rendelkezik. Fogásai, fogáskombinációi a duodecima-váltás miatt ugyan a legnehezebbek közé sorolható, azonban technikailag a fúvós hangszerek legvirtuózabbjai közé tartozik. Hangterjedelme 3 és fél oktáv, ami szintén kimagasló a többi hangszer körében. Változatos hangzása miatt különböző karakterek megszólaltatására alkalmas, éppezért a 20.század óta a zenei stílusok széles skálájának vált kedvelt hangszerévé. 

 

Johann Christoph Denner, a klarinét atyja

A fentebb már említett Johann Chrisoph Denner Lipcsében született, de édesapjával (aki sípokat és vadászkürtöket készített) később Nürnbergbe költöztek. 

Johann Chrisoph Denner

Denner 22 évesen kezdett hangszergyártóként tevékenykedni, és később óriási szerepe volt a ma is ismert klarinét kialakulásában - nem hiába nevezik a klarinét atyjának. 

A jazz és a klarinét összefonódása 

A jazz műfaja az amerikai és afro-amerikai közösségekben alakult ki a 19. század végén, valamint a 20.század elején. A műfajra a swing, a blues, az improvizáció, illetve a bonyolult harmóniák jellemzők. A jazz különféle zenei hagyományokból áll össze, mint például a blues, a ragtime, a gospel, a folk vagy a klasszikus zene. 

A klarinét az első jazz hangszerek közé tartozik, ugyanis a hangszer technikailag alkalmas volt bonyolult és gyors dallamok eljátszására. 

Híres jazz klarinétosok közé tartozik például Benny Goodman, vagyis a “Swing királya”. Ő volt az egyik legnépszerűbb bugband vezetője.

 

Benny Goodman

Érdemes megemlíteni a világszerte ismert Eddie Daniels-t is, hiszen korunk egyik legkiemelkedőbb jazz klarinétosa, azonban mesterien játszik klasszikus zenét is. 

Eddie Daniels

A klarinét részei és megszólaltatásának módja 

A klarinét részei

  • Nád

A klarinét hangja egy nádból készült vékony lemezke rezgéséből ered. Ez a nád körülbelül 1-2 mm vastag, aminek egyik felülete sík, a száj felőli része pedig 0,1 mm. A nádak erősségét egy 1-től 5-ig terjedő skálán határozzák meg.

  • Fúvóka és szorító

A fúvókára kerül a nád és a szorító segítségével lehet rögzíteni. A fúvóka hosszúsága körülbelül 7 cm, de ez gyártónként változhatKétféle furatú fúvóka létezik: a kúp alakú (konikus) furattal könnyebben játszhatók a magas hangok, a hengeres (cilindrikus) furat pedig szebben szól a középső hangsávban. Manapság a legelterjedtebb az ebonit fúvóka, azonban létezik üvegből, fémből, fából készült darab is. 

  • Hordó

A hordó több szempontból is fontos része a hangszernek. Továbbítja a testbe a fúvókán generált rezgéseket. A hangolás általa korrigálható.

  • Felső és alsó rész

A felső és alsó részen találhatók a billentyűk, gyűrűk, amik a különböző hangok lefogására szolgálnak.

  • Tölcsér

A hangszer végén található a tölcsér, ami tulajdonképpen hangfogóul szolgál.

A hangszer megszólaltatásának módja 

A klarinét hangja egy nádból készült vékony lemezke rezgéséből ered. A hangszer megfúvásakor rácsapó nyelvként működik, tehát periodikusan nyitja-zárja a levegő útját, ezáltal nyomásingadozást hoz létre. 

A klarinét fajtái 

  • Bb klarinét

A legelterjedtebb klarinét-típus, amit különösen a klasszikus zenében és a jazzben használnak gyakran.

  • A-klarinét

Hangja melegebb és lágyabb, mint a Bb klarinété. A szimfonikus zenekarokban hallhatjuk a legtöbbet felcsendülni. 

  • Basszusklarinét

Mélyebb hangterjedelmű, nagyobb testű klarinét, amely bővíti a zenekarok basszus hangszíneit.

  • Esz klarinét 

Magasabb hangú klarinét-típus, amely leggyakrabban katonazenekarokban és néhány szimfonikus zenekarban fordul elő. 

A klarinét karbantartása 

Mint minden hangszernél, így a klarinétnál is elengedhetetlen a megfelelő karbantartás és tisztítás a hangszer minőségének megőrzése érdekében. 

Az egyik legfontosabb lépés, hogy minden használat után alaposan töröljük el a hangszert. Ehhez kifejezetten erre a célra szolgáló klarinéttisztító kendőt ajánljuk.

A fúvóka tisztítása is fontos időnként, amihez fúvókafertőtlenítő spray-k közül válogathatunk.

A párnák bevizesedhetnek, ennek tisztításához számos eszköz használható, a legszakszerűbb megoldás az univerzális párnatisztító.

Időnként a hangszer billentyűit is érdemes megtisztítani, amihez tökéletes választás lehet egy külső tisztítókendő. 

Ne feledkezzünk meg a mechanika és a parafa karbantartásáról sem. A parafákat különböző zsírokkal érdemes bekenni, ha úgy érezzük, nehezebben tudjuk összetenni a hangszer részeit. 

A mechanika gyakori olajozása is elengedhetetlen része a karbantartásnak. Erre kétféle mechanika olajat ajánlunk.

Klarinét kotta kezdőknek és haladóknak - Mivel érdemes kezdeni a gyakorlást? 

Ahhoz, hogy egy hangszert (legyen az bármilyen) a megfelelő módon megszólaltathassunk, sok-sok gyakorlás, kitartás és szorgalom szükséges. Szerencsére rengeteg olyan kotta elérhető manapság, amikkel könnyedén vehetjük a gyakorlás adta nehézségeket. 

A legnépszerűbbek közé tartozik például a Kovács Béla: Klarinétozni tanulok 1. és 2. kötete, a Balassa, Berkes: Klarinétiskola 1. és 2., a Perényi: Klarinét-etűdök, de ezenkívül még sok más kottából lehet válogatni.

Az azonnali gyakorláshoz pedig az alábbi egyszerű kottákat ajánljuk :)