Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

A fafúvósok családjába tartozó fém hangszer: a fuvola

A fafúvósok családjába tartozó fém hangszer: a fuvola

A fuvola egyedi hangzású, sokoldalú hangszerünk, amelynek ma is ismert formája egy bizonyos Theobald Böhm, német származású fuvolaművész és aranyműves nevével forrt össze. Blogcikkünkben bemutatjuk a fuvolák egyes típusait, szót ejtünk arról, hogy honnan ered a hangszer őse, és megmagyarázzuk azt is, hogy miért tartozik a fafúvósok családjába, ha szinte mindegyik fuvola fémből készült. 

Sokoldalú, különleges és tiszta hangzású - Mi jellemzi a fuvolákat? 

A fuvola aerofon hangszer, az ajaksípos hangszerek családjába tartozik, hangképzését tekintve pedig az egyik legegyszerűbb hangszerünk. A fuvolának valódi fúvókája nincsen, így a hangszert a játékos az ajkai által a fejrészen lévő befúvónyílásra irányított levegőárammal szólaltatja meg. A különböző hangmagasságok képzése a hanglyukakkal és a billentyűk segítségével lehetséges.

 

 

A fuvola jellemzően meleg hangszíne rendkívül szép és különleges: hangzása tiszta, éles, ragyogó és fényes. Az eredeti fafúvós fuvolák hangzása lehet enyhén füstös vagy puha, míg a modern ezüst vagy arany fuvoláké általában tisztább és fényesebb.

Sokoldalú hangszerről beszélünk, amely szinte minden zenei műfajban megtalálható. Előfordulása leginkább a klasszikus zenei repertoárban és zenekari előadásokban jellemző, de népszerű az etnikai és világzenei műfajokban, valamint a jazzben és a kortárs zenében is. A fuvola sokszínűsége és kifejezőképessége miatt sok zenész és zeneszerző kedvenc hangszere.

Fuvola-történelem

Honnan ered a fuvola őse? 

A fuvola története egészen az ősidőkre nyúlik vissza. 

Az európai középkor zenei világába vélhetően Közép-Ázsiából kerülhetett, de a 13. században már a harántfuvola, valamint egyenes irányban fújt csőrös fuvola, azaz a furulya is ismert volt. A harántfuvolák ebben az időben elsősorban katonai hangszerként, dobok kíséretében szerepeltek. 

A 17. században a harántsípok két típusát különítették el: a sípok katonai célra használt változatát, valamint a harántfuvolát. Utóbbi 3-4 féle hangfekvésben készült, anyaga pedig leggyakrabban szilvafa vagy buxus volt, de hegyikristályból, üvegből, valamint később elefántcsontból, ébenfából és ezüstből is készülhetett. 

Miért soroljuk a fafúvósok családjába a fuvolákat? 

A fuvola leggyakrabban fémből, nikkelezett sárgarézből, ezüst ötvözetből, esetleg aranyból készül, így felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért soroljuk a fafúvós hangszerekhez? 

A fuvola testét hagyományosan fából készítették, ami lehetőséget adott arra, hogy megformázzák és méretezzék azokat a furatokat, amelyeken keresztül a hang létrejöhet. 

A fuvola faanyagból való készítése régi hagyományra vezethető vissza. A fa számos előnyt biztosít a hangszer számára: meleg és gazdag hangszínt kölcsönöz, valamint könnyű megmunkálhatósága miatt egyszerűen formálható és csiszolható, ami a kívánt rezgés elérése végett fontos szempont.

Összefoglalva tehát a hagyományok megőrzése miatt, illetve a fúvástechnika és a zenekarbeli szerepe miatt soroljuk a fuvolákat a mai napig a fafúvós hangszerek közé.

Ki volt Theobald Böhm, és hogyan fonódott össze a neve a fuvolával? 

Theobald Böhm német születésű zeneszerző, zenész és hangszerkészítő nevéhez fűződik a modern fuvola kialakításának létrehozása, és a hangszer jelentős technikai fejlesztései. 

 

 

Böhm szenvedélyes fuvola játékos lévén a saját hangszerén meglévő hiányosságokat is próbálta megjavítani, kiküszöbölni. Az 1830-as években több kísérletet tett a fuvola átalakítására, és végül 1847-ben szabadalmaztatta a saját fejlesztésű "Böhm-fuvolát". 

Böhm új típusú fuvolája megváltoztatta a hangszer kialakítását és működését. A zenész bevezette a cseppfogó csappantyúrendszert, ami lehetővé tette az összes hang elérését, így a hangterjedelem kibővült, a kombinált kulcsrendszer pedig további lehetőségeket nyitott meg az egyedi hangszínek létrehozására. Harmadik fejlesztése a fém test elkészítése volt, ami a hang minőségének javításában játszott fontos szerepet.

Webshopunk kínálatában elérhető legnépszerűbb fuvolák: 

A fuvola felépítése - Fej, test és láb 

Az alábbi ábrán egy zárt mechanikás, offset fuvola látható.

Fej 

A fejrész a fuvola többi részétől eltérően nem hengeres felépítésű, hanem a dugó irányába szűkül. A fejrész anyaga, belső kiképzése, a befúvónyílás mérete, formája alapvetően meghatározza a hangszer hangzását.

A befúvónyílás és a szájrész típusonként eltérhet, így lehet akár hosszúkás, ovális vagy magasított stb.

Test  

A test felületén helyezkednek el a hanglyukak, amelyeket mechanika fed. A mechanika lehet nyitott, vagy zárt billentyűs is. 

A nyitott billentyűs fuvola egyik előnye, hogy a játékos érzékelheti a levegő sebességét és emiatt korrigálni tudja azt. A nyitott mechanika sokkal pontosabb ujjtechnikát igényel, különben a hangok hamisak lehetnek. 

A billentyű vonalaknak két típusát különböztetjük meg: inline és offset. Az inline típusnál a billentyűk teljesen egy vonalban helyezkednek el a hangszeren, míg az offset G esetében előrehúzódnak a billentyűk, hogy a bal gyűrűsujjal könnyedén elérhessük az adott billentyűt. 

Láb

A láb résznek két változata ismert: “C” és “H” lábas fuvolák. A “C” lábas fuvolának a “C” a legmélyebb hangja, a “H” lábasnak pedig értelemszerűen a “H”. A “H” lábas fuvolák előnyei közé tartozik, hogy melegebb hangzást biztosítanak, valamint erősebb hatást kelt a hosszabb rezonancia kamra miatt.

Mi a fuvola megszólaltatásának módja? 

A hangszert a játékos az ajkai által a fejrészen lévő befúvónyílásra irányított levegőárammal szólaltatja meg. A különböző hangmagasságokat a hanglyukakkal és a billentyűk segítségével képezzük.

 

 

A hangszer megszólaltatása igényel némi gyakorlást és kitartást: a helyes fúvástechnika elsajátítása, az ujjmozgások megtanulása és a megfelelő levegővezetés fejlesztése időbe telhet. Kitartó gyakorlással és lelkiismeretes zenetanár segítségével a fuvola csodálatos hangzása lehetővé teszi a kifejező és élménydús zenei előadások létrejöttét. 

A fuvolák 4 fő típusa

1. C fuvola, vagy más néven harántfuvola 

A C fuvola, illetve másik nevén harántfuvola, a leggyakoribb és legelterjedtebb fuvola típus. Mivel egy oktávval magasabban szólal meg a basszusfuvolánál, s egy kvinttel mélyebben a szopránfuvolánál, elvileg altfuvolának lenne logikus hívni, de az altfuvola elnevezést mégsem erre a hangszerre használjuk. 

Alaphangja C’, hangterjedelme három oktáv. A hagyományos C-fuvola népszerű hangszer fúvós- és szimfonikus zenekarokban egyaránt.

C fuvolák webshopunk kínálatából:

2. Piccolo

A piccolo vagy pikoló, más nevén kisfuvola vagy ottavino, vagyis a fuvola kicsinyített mása, a nevét az olasz piccolo (kicsi) szóról kapta. Jellegzetessége, hogy a legkisebb méretű fuvolák közé tartozik és rendkívül magasan szól, elsősorban zenekari tuttiban használják.

Hangolása egy oktávval magasabb a normál fuvolánál, de hangterjedelme kisebb annál, nem teljes három oktáv. 

Olykor találkozhatunk nem fémből készült példányaival is, melyek ébenfából készülnek.

Piccolo fuvolák webshopunk kínálatából: 

3. Altfuvola

Az altfuvola egy közismert hangszer a fuvolák családjában, amely az alacsonyabb hangok szélesebb tartományát képes előadni az általánosan elterjedt C-szoprán fuvolához képest. 

Az altfuvola egy kvinttel lejjebb, G hangnemben szól, és ezáltal mélyebb és gazdagabb hangszínek előadására képes.

Altfuvola webshopunk kínálatából: 

4. Basszusfuvola

Ez az izgalmas hangszer gazdag és erőteljes hangzással rendelkezik, a legmélyebbel a fuvolák összes típusa közül. Kiegészíti a fuvolacsalád magasabb hangú tagjait, és mélyebb hangzást szolgáltat a zenekari vagy egyéb előadásokban is.

A basszusfuvolát leggyakrabban a szimfonikus zenekarokban, nagyzenekarokban, katonazenekarokban, kamaraművekben és különböző szólóművekben használják.

Basszusfuvola webshopunk kínálatából: 

Így tisztítsd a fuvoládat!

A fuvola rendszeres tisztítása és karbantartása elengedhetetlen a hangszer megfelelő állapotának és optimális hangminőségének fenntartásához. 

Az első és legfontosabb lépés, hogy a fuvolát mindig tokban tároljuk, amikor éppen nem használjuk, mert így nem csak óvjuk a hangszert, de a szállítását is kényelmesebbé tehetjük.  

A hangszer tisztításához speciális tisztító pálca és belső tisztító kendő szükséges. A kendővel óvatosan töröljük szárazra a hangszer belsejét. A külső ezüst-tisztító kendő használatával megőrizhetjük a hangszer csillogását és megvédhetjük az esetleges koszolódástól, maródástól.

 

 

A tengelyek és csavarok rozsdásodásának megelőzése érdekében célszerű évente vékony olajbevonattal ellátni őket.

Időnként érdemes elvinni a fuvolát egy szakemberhez szervizelésre és karbantartásra. A szakember gondoskodik a fuvola alapos tisztításáról, az alkatrészek megfelelő beállításáról, és szükség esetén a javításokról is.

Webshopunkban elérhető fuvola tisztító eszközök és kellékek: 

Fuvola oktatás

Szimpatikusnak találod a hangszert, és szeretnél megtanulni fuvolázni, de bizonytalan vagy azt illetően, hogy mennyi időbe telik majd elsajátítani a fuvolázás csínját-bínját?

 

 

A fuvolázás megtanulásának nehézsége egyéni képességektől, elkötelezettségtől és kitartástól függ. Mindenki saját tempójában halad, így egyénenként eltér, hogy mennyi időbe telik megtanulni játszani a hangszeren. 

Az alábbi tényezők megléte vagy hiánya azonban biztos, hogy nagyban befolyásolja a tanulás előrehaladását: 

  • zenei alapműveltség 
  • rendszeres és szorgalmas gyakorlás
  • jó tanár és módszer
  • személyes elkötelezettség

Az oktatás kezdeti szakaszában a hangszer alapjainak megtanulása, és a technikai készségek elsajátítása jellemző. A haladó szint elérése (amikor a játékos már magabiztosan kezeli a különböző skálákat, technikákat és előadási stílusokat) több évnyi kitartó gyakorlást és elkötelezettséget igényelhet.

Fuvola kotta kezdőknek és haladóknak - Mivel érdemes kezdeni a gyakorlást? 

Ahhoz, hogy egy hangszert (legyen az bármilyen) a megfelelő módon megszólaltathassunk, sok-sok gyakorlás, kitartás és szorgalom szükséges. 

Szerencsére rengeteg olyan kotta elérhető manapság, amikkel könnyedén vehetjük a gyakorlás adta nehézségeket. A legnépszerűbbek közé tartozik például a Bántai-Sipos: Fuvola ABC; a Jeney Zoltán által megírt fuvolaiskolák, valamint a nemrég megjelent Kiss Bea - Hangok mindenhol laknak I. és II. kötete.

Kezdőknek ajánlott népszerű fuvola kották kínálatunkból: 

Az azonnali gyakorláshoz pedig az alábbi egyszerű kottákat ajánljuk :)